Aki szereti a lovakat, és esetleg több kancája is van, talán maga is szeretne tenyésztéssel foglalkozni. De ez nem csupán elhatározás kérdése. Az ember nem lesz egyik napról a másikra tenyésztő, erre alaposan fel kell készülnie.

Egy csikó születését és nevelését egyáltalán nem szabad félvállról venni. Emögött az egyszerűnek tűnő feladat mögött ugyanis rengeteg felelősség bújik meg.

A vadlovaknál a szelekcióra természetes úton kerül sor. A gyenge, beteges kancák legtöbbször terméketlenek, ezenkívül gyakran esnek vadállatok áldozatául. A rangidős vezérmént a fiatalabb mének állandóan kihívják maguk ellen, megpróbálják tőle elkaparintani a kancákat. Amint a vezér gyengeséget mutat, egy másik, erősebb csődör váltja fel a ménesben.

A tenyésztők igyekeznek olyan lovakat kitenyészteni, amelyek leginkább megfelelnek  kívánságaiknak vagy elképzeléseiknek, és egy bizonyos versenynem (díjlovaglás, ugratás stb. ) számára vannak kijelölve. A fajtákat különböző módon javítják. A leggyakoribb a szelekció, amelynek során egy adott faj ménjeit célzott válogatásnak vetik alá. Keresztezésnél két egymással közeli rokonságban álló lovat pároztatnak, ezen a módon javítva az apa és az anya eredeti tulajdonságait. A harmadik módszer a nemesítés, ahol két különböző fajtához tartozó lovat pároztatnak a tökéletesebb alkat létrehozása érdekében.

Ha egy kancát akarunk fedeztetni, először a mén kiválasztásával kell foglalkoznunk. Kancánkat fedeztethetjük az országos méntelepeken is. Minél értékesebb egy mén, annál sikeresebbnek kell lennie a kancának. Vagy jó versenyhelyezésekkel kell tudnia dicsekedni, vagy pedig elsőrangú testfelépítésének és kitűnő jármódjainak kell lennie. Fennáll természetesen az a lehetőség is, hogy a kancát egy magántulajdonosnál fedeztetjük. Nem sikerül azonban mindig a "megálmodott mént" megkapni, mivel a tulajdonosokat gyakran elhalmozzák az ilyen irányú igényekkel.

Egy csikó mindig ahhoz a fajtához tartozik, amelyikhez az apja. A mén kiválasztásánál ezért először a fajtát kell figyelembe venni. A fedezőménnek ezenkívül olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amik a kancánál hiányoznak. Évente nyilvánosságra hozzák az országos és magánkezelésben lévő fedezőmének listáját, ennek a listának az alapján aztán az ember kiválaszthatja az általa megfelelőnek tartott mént származása, teljesítményei és utódai alapján. A tenyésztőnek pontosan tájékozódnia kell a mén származása és esetleges testi hiányosságai felől. Természetesen a jellem és a vérmérséklet is fontos szerepet játszik. Nem sok haszna van egy csodaszép lónak, ha kezelhetetlen vagy képtelen a tanulásra. Egyes lovak, amelyek talán sem szépségükkel, sem teljesítményükkel nem emelkednek ki, gyakran kitűnő tulajdonságokat örökítenek át utódaikra, amelyeket ők maguk saját elődeiktől örököltek. 

Ahhoz, hogy a csikót később elismerjék, a fedeztetéshez magunkkal kell vinnünk a kanca származási papírjait. A tenyészmén tulajdonosa kiállít egy fedezőigazolványt. A csikót az elválasztás előtt a méntelep egy képviselőjének vagy egy elismert állatorvosnak azonosítania kell, vagyis pontosan le kell írnia. További követelmény, hogy a kanca tulajdonosa a csikó születési évének vége előtt átadjon az országos méntelepnek egy utólagos igazolást. A csikó származási levelét csak ezután állítják ki. 

Egy tenyésztőnek a lehető legpontosabban tisztában kell lennie a lovak szaporodásával. 

Egy kancát csak akkor lehet fedeztetni, ha sárlik, ezért alaposan meg kell figyelni. Csak akkor tudjuk helyesen kijelölni, meghatározni a fedezetés időpontját, ha ismerjük a kanca hormonciklusát. A lótenyésztésben három különböző fedeztetési módot különböztetünk meg- A ménesen belüli fedeztetés áll a legközelebb a természetben zajló párosodáshoz, és ez a legsikeresebb is. A kézen ugratásnál a kancát megtartják a mén előtt. A mesterséges megtermékenyítésnél a kiválasztott tenyészmén előzőleg összegyűjtött spermáját az állatorvos közvetlenül a kanca méhébe fecskendezi. 

Egyes „hobbitenyésztők” sajnos nagyon gyakran alkalmaznak olyan kancákat, amelyek testi hibáik vagy pszihikai, vérmérsékleti problémák miatt már nem lovagolhatók. Ennél rosszabbat nem is tehetnének. Az anyakanca hibáit ugyanis a csikók nagy valószínűséggel átöröklik. 

A megtermékenyített kanca vemhessége tizenegy hónapig tart (méncsikót hosszabb ideig hordja a kanca). A vemhes kancán még kezdetben lehet lovagolni, az ellés előtti utolsó két hónapot viszont mindenképp a legelőn kell eltöltenie. Takarmány minőségét és mennyiségét állandóan a vemhességhez kell igazítani. Ahogy közeledik az ellés ideje, a kancát annál inkább figyelni kell, de nem szabad zavarni. Ha az elléskor komplikációra kerülne sor, állatorvosnak is feltétlenül jelen kell lennie.