Hogyan sikerül a lónak megtartania magát a négy lábán úgy, hogy ne csússzon meg? Hogyan tartja meg az egyensúlyát? Hogyan tudja uralni egyidejűleg valamennyi izmát?

Az egyensúly

Az egyensúly rendkívül összetett dolog. Sok-sok apró elem járul hozzá ahhoz, hogy a ló nem veszíti el ez ellenőrzést az teste felett.

Az egyensúly megőrzéséről különböző szervek gondoskodnak. A legfontosabb ezek közül a belső fül. Ez a rendkívül bonyolult szerv csatornák és félkörös ívek rendszeréből, valamint a hártyás csigából áll. A csatornákban található folyadék, az úgynevezett limfa mozgása állandóan informálja a lovat az egyensúlyváltozásokról, illetve a fejtartásról.

A szemekkel való érzékelés kiegészíti és pontosítja a belső fül információit. A ló a szemével érzékeli a horizont, a mozgások, a fények...stb. változásait.

A harmadik szerv, ami a lovat egyensúlyának megtartásában segíti, az idegrendszer. Az idegek ellenőrzik az ízületek, izmok és ínszalagok mozgását. Ez az úgynevezett proprioceptív(a szervezeten belül létrejött ingert érzékelő) rendszer érzékeli a test saját ingereit, és továbbítja az agyba minden testrész pozícióját, valamint az egyes izmok erőkifejtését. A ló egyensúlya számára igen fontosak azok az információk is, amelyeket a ló a négy patájával érzékel.

Káros lehet, ha az állatokra segédszárak vagy más hasonló pótszárak segítségével természetellenes fejtartást kényszerítenek. Ez különösen  kilovagláskor lehet veszélyes, mivel a ló nemcsak az egyensúlyából billen ki amiatt, hogy nem tudja szabadon mozgatni a nyakát, hanem ezzel ráadásul még a belső fül funkciója is romlik. Mindennek tetejében még fájdalmat is okoz a lónak.

Az összhang

A mozdulatok összehangolása egy éppolyan összetett rendszer jóvoltából történik, mint az egyensúly megtartása. A ló megfeszíti a megfelelő izmokat, mégpedig azokat is, amelyek a mindenkori mozdulattal ellentétesen hatnak. A felhasznált izomerőnek ezenkívül mindig pontosan meg kell felelnie az adott követelményeknek.

A ló izmainak mozgási folyamatai pontosan ugyanolyanok, mint az ember esetében. Az idegek irányítják őket. Néha reflexek hozzák összehangba egymással az összes izom funkcióját. Mivel azonban a ló lényegesen nagyobb, mint mi, az idegpályák is sokkal hosszabbak. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött információknak kissé hosszabb időre van szükségük, hogy elérjék rendeltetési helyüket. A legismertebb idegteszt valószínűleg a reflexek vizsgálata. Egy kis ütés az egyik idegpáylára informálja  gerincvelőt, hogy az idegpálya megnyúlik. A gerincidegek válaszként arra utasítják az izmot, hogy azonnal húzódjon össze, és küzdjön a megnyúlás ellen. Más idegpáylák ugyanakkor azt a parancsot adják a nyúló izmoknak, hogy lazítsanak, ha a hajlítóizmok összehúzódna, és fordítva.

Az izomzat működésének koordinációja azonban nemcsak az idegek és a gerincvelő összeköttetéseire korlátozódik. Az agy tulajdonképpen úgy működik, mint egy személyi számítógép, amelyben minden információ összefut, ahol átalakítják és ahonnan továbbküldik ezeket az információkat. Ez azt jelenti, hogy a szem és az egyensúlyrendszer által közvetített érzékelések és információk, valamint a ló tapasztalatai együttesen alakítják ki azt az összképet, amelyet az agy feldolgoz és koordinál.