A lovat bőre és szőrzete védi a külső behatásoktól, mint amilyen az időjárás, a kórokozók vagy a környezetszennyezés. Bőre az emberéhez hasonlóan működik, szőrzete azonban sokkal hatékonyabb a legmelegebb kabátnál.

A bőr

A bőr sok feladatot ellátó szerv. Elsősorban a testet védi a környezeti hatásokkal szemben. Azonban fontos érzékszerv is, amely a külvilágból származó, sokrétű információkat továbbít az élőlénynek.

A bőr a testet a külső hatásoktól védő nagy burok. Feltartóztatja a kórokozókat és a levegőben előforduló ártalmas anyagokat, egyszersmind védelmet nyújt az esővel, a hideggel, a nappal és  széllel szemben. Ezenkívül megakadályozza, hogy túl sok víz, só és más, a test számára fontos építőanyag menjen veszendőbe.

A hőcsere is a bőrön keresztül történik. Ha nagy a hőség, a bőr gondoskodik róla, hogy a meleg kifelé távozhasson. Ha azonban hideg van, akkor viszont arra ügyel, hogy ne menjen veszendőbe a test által kitermelt hőeneregia.

A bőr sok izzadságmirigyet tartalmaz. Ha a ló keményen dolgozik és megerőlteti magát, természetszerűleg izzadni kezd. Az elpárolgó izzadság hűsítően hat az állatra. A lovak emellett izzadás közben olyan szagot választanak ki, amely nagy mértékben befolyásolja magatartásukat. A szőrszálak is a bőrben gyökereznek. A külső bőrréteget, az epidermiszt pedig számtalan idevégzőséd hálózza be, amelyek információkkal látják el a lovat a melegről, hidegről, érintésről, fájdalomról...stb.

Gyakori az az állítás, hogy a lovak nem éreznek fájdalmat, mivel vastag a bőrük. Ez természetesen butaság. A bőr vastagságának semmi köze az érzékenységhez. Az elefánt vagy az orrszarvú ugyanúgy érzi, ha egy légy sétálgat a hátán, mint az egér, vagy más vékony bőrű állat. Az érzékelések- az érintés, a meleg, a hideg vagy a fájdalom érzete-a receptorokon(a bőr érzőidegei) keresztül az agyba jutnak. A lovak bőrreceptorai ugyanolyanok, mint az emberé, ezért a külső hatásokat hozzánk hasonlóan érzékelik.

A szőrzet

A ló számára nincs jobb kabát, mint a szőre. Ez azonban csak akkor véd, ha piszkos. A szőrzet természetes izoláló hatását tönkreteszi a napi renden történő alapos tisztítás.

A szőrzet kitűnően véd a hidegtől, de a hőségtől vagy a túl erős naptól is. A szőrzetben levegőréteg képződik, amely pontosan úgy működik, mint egy pehelypaplan, és védő réteget alkot a bőr és a külvilág között. A levegő a legjobb szigetelőanyag. Ezeket a szőrszálakat még egy zsírréteg is fedi, a faggyú. A szőrzet ezáltal jóval vízhatlanabb, mint egy esőkabát.

A lovak tehát kellőképpen védettek a hideggel és az esővel szemben. Csak az erős szél tud egészen a csontokig hatolni, és az állatokat megbetegíteni. Ezért van szükségük a legelőn egy beállóra, ahová a tél beköszöntével behúzódhatnak a szeles időjárás elől. Megteszi egy fal, egy sövény vagy egy sűrű bokor is, amely feltartja a szelet.

A lovak szőrének zsírosnak és piszkosnak kell lennie, hogy jól védje őket az időjárás viszontagságai ellen. A sárral bemaszatolt és összetapadt szőr különösen jól tartja a meleget. A víz ezenkívül lefolyik a természetes forgókon. A piszok ezzel átveszi a természetes védőöltözék funkcióját. Ha a lovad a hideg napokon is a legelőn tartótkodik, semmi esetre sem szabad megtisztítanod; ezzel semmiképp nem teszel neki szívességet.