A musztángok eredetileg Európából származnak. Azoknak a spanyol lovaknak a leszármazottai, amelyeket 400 évvel ezelőtt a spanyol hódítók vittek Amerikába. A musztáng az utolsó vadló a kontinensen, és a cowboyok legkedveltebb lova.
Származása
A musztáng a spanyol hódítók lovainak közvetlen leszármazottja. A zsoldosok berber és andalúziai lovaikkal érkeztek Mexikóba a 16. században, és később az Egyesült Államok nyugati vidékén telepedtek le.
Az indiánok, akik már jóval az európaiak érkezése előtt az amerikai kontinensen éltek, nem ismerték a lovat, és először nagyon féltek tőle. Azonban hamarosan felismerték, hogy mind a vadászatban, mind a harcban nagyon hasznos lehet. Csere vagy lopás révén egyre több lovat szereztek. Azokat az állatokat, amelyek nem tetszettek nekik, egyszerűen szabadon engedték. Ezáltal egyre nőtt a vadon élő lovak száma. Ménesekké álltak össze, és átszelték a kontinenst egészen a kanadai határig.
Az amerikaiak a 19. században hozzákezdtek a Nyugat meghódításához, és elűzték az indiánokat.. A kormány emberei felismerték, hogy az indiánok ellenállását úgy tudják a legkönnyebben megtörni, ha elveszik a lovaikat. Ezért az indián törzsek lovait elkobozták, és a vadlovakat egyszerűen lemészárolták. A 20. század elejére azonban számuk a becslések szerint milliónyira növekedett. Ez a szám 1970-re viszont a töredékére zuhant-a lóhúst a házikedvencek eledeléhez és a lakosság élelmezéséhez is felhasználták. Ma a musztáng védett állat.
A hatvanas években egy amerikai újságírónő tanúsított különleges érdeklődést a vadon élő musztángok iránt. Felfedezte, hogy módszeresen irtották őket, és figyelmeztette a nyilvánosságot.
"Fogadjatok örökbe egy musztángot" jelszóval az amerikai kormány elindított egy programot a musztángok védelmére. Ennek azonban az lett a következménye, hogy a vadlovak befogását mindenkinek engedélyezték, és számuk még inkább csökkent.
Azóta számos egyesület alakult a musztángok viselkedésének kutatására és az állatok védelmére. Megállapították a fajta standardját, és védetté nyilvánították. Állatvédők megpróbálják elérni, hogy a mintegy negyvenezer még vadon élő musztángot áttelepítsék Amerika nyugati tájainak természetvédelmi körzeteibe, az Idaho és a Kalifornia közötti területre.
Külleme
A musztáng kis termetű és vaskos ló. Elülső része nem különösebben jellegzetes. A nyak rövid és elég mélyen ülő, a mar nem túl erősen formált, a háta meglehetősen rövid, és a fara erősen csapott. A lábak szárazak és szívósak, a fekete szaruból épült paták szilárdak. A musztáng feje kicsi és szépen formált, szemei kifejezőek, az orrlyukai nagyok, az orr vonala egyenes. A régi vágású musztángok sokkal kevésbé vonzó, nehéz fejű lovak voltak.
Marmagassága
135 cm - 155 cm.
Színe
Származási területüktől függően különböző színek fordulnak elő, gyakori a fakó, a sötétszürke és a pej. A farok, a sörény és a lábak leggyakrabban feketék.
Jelleme
Mivel gyors, erős és rendkívül alkalmazkodóképes, a musztángnak sikerült a nagyon száraz és hegyes vidékeken fennmaradnia. Kevés vízre van szüksége, és jól viseli a hosszan tartó hőséget, de a nagy hideget is. Kitartása és biztos mozgása miatt ideális terepló, az összes lófajta közül a legalkalmasabb a jószágőrzésre.
AJÁNLOM AZ OLDALT
