
Az angol telivér vérbeli versenyló. Gyors és könnyű, s világszerte számos lófajtára volt hatással. Rajongói számára az angol telivér a legértékesebb lófajta a világon. Azonban azt is tudni kell róla, hogy viszonylag kényes és meglehetősen ideges ló, így nem mindegyik lovas bír vele.
Származása
Az angol telivér eredetileg a Brit-szigetekről származik. Ez a ló nem való a zord éghajlati viszonyok közé. Nem bírja sem a hideget, sem a nagy meleget, ezért elsősorban a mérsékelt éghajlati övezet országaiban tenyésztik.
Az angolok voltak az elsők, akik olyan lovat tenyésztettek ki, amelynél mindenekelőtt a gyorsaság számított. Azáltal, hogy híres arab csődöröket a saját angol kancáikkal pároztattak, lerakták e gyönyörű telivér tenyésztésének alapját.
Angliában a 16. századra nyúlik vissza a lóversenyzés hagyománya. VIII. Henrik volt az első, aki remek keleti lovakat hozott be Spanyolországból és Itáliából. Ezeket a leggyorsabb brit futólovakkal keresztezték, elsősorban a skót galloway-vel és az ír hobbyval. A későbbi királyok is nagy szenvedéllyel tenyésztetteék a versenylovakat.
A telivérek módszeres tenyésztése a 18. században kezdődött el. Ebben az időben hagytak fel a mindig újabb arab hidegvérűek keresztezésével, miután jobb enyészeredményt értek el azáltal, hogy az új angol telivéreket egymás között keresztezték. Idővel a lovak egyre gyorsabbak lettek, mivel a tenyésztők mindig a legkönnyebb és legjobb állatokat választották ki továbbtenyésztés céljából.
Lassanként egyre több országban tenyésztettek telivéreket. Kezdetben a királyok és uralkodók szenvedélye volt ez, de idővel a lóverseny az egyszerű nép körében is egyre nagyobb közkedveltséget szerzett. ma egész iparág létezik bonyolult fogadórendszerrel, amely a lóversenyekből él.
Három híres keleti csődör tekinthető a mai telivérek alapító ménjének, egyszersmind ősapjának: Byerley Turk, Darley Arabian és Godolphin Arabian. Az ő kiváló, domináns tulajdonságaik révén sikerült a versenyló egységes fajtatípusát kitenyészteni.
Byerley Turk csatában szolgált, majd a 17. század végén tenyészcsődör lett a durhami méntelepen. Ő a telivérek első tenyészágának ősapja, ebből származik többek között a híres Herold mén, melynek csikaja több mint ezer győzelmet aratott.
Darley Arabian, amely a maga 152 centiméteres marmagasságával nagyobb volt az akkori idők telivéreinél, termékenyítete meg a 18. század elején Betty Leedes kancát. Csikójuk Flying Childers volt az első "nagyágyú" a versenylovak között. Rendkívüli eleganciájával mindenkit lenyűgözött. Unokatestvére ágából származott a híres Eclipse csődör, amely a versenypályán mindvégig legyőzhetetlen maradt, és a második tenyészvonal ősapjának számít.
Godolphin Arabiant, a harmadik tenyészág ősatyját az angolok 1728-tól alkalmazták tenyészcsődörként. Az ő utódai között voltak a híres mének, Lath és Cade, amelyek annak idején megalapozták az új tenészvonalat. Más országokban is hozzáfogtak a telivértenyésztéshez, mindenekelőtt Franciaországban és az Egyesült Államokban. Ezekben az országokban az angol lovakat hazai fajtákkal keresztezték. Ezek utódai azután ismét Angliába hozták, s így számos új vonalat fejlesztettek ki belőlük.

Külleme
A telivér legjellemzőbb vonása elegáns volta és karcsú testalkata. Jellemző rá a meredek lapocka és az erős hátsó rész. Törzse arányosan hosszú, a hát, az ágyék erőtől duzzadó. A hátsó végtag igen hosszú, a nagy övméret lehetővé teszi a tüdők nagyfokú tágulását. Hosszú, elegáns nyaka a magas marban és dőlt vállban folytatódik. A bőre nagyon finom, a szőrzete, valamint a sörénye és a farka vékony, csodálatosan selymes szálú.
Marmagassága
Tenyésztési áganként különböző. Az átlag 157 cm.
Színe
Fő színek első ágon a sötét és a világospej, de sárga, szürke és fekete is lehet.
Jelleme
Egységes fajtastandardot elképzelni a telivér esetében igazán ehéz. vannak rendkívül tüzes telivérek, melyeknek száraz és izmos a testük, mások természetüket tekintve sokkal nyugodtabbak, sőt egyenesen flegmatikusak. Általában véve ruganyos, kecses a járásuk, de ügetéskor nem eléggé térnyerő a mozgásuk. A telivért valóban helyesen m,egítélni csupán nyereg alatt tudja az ember.
Érzékeny-minden bizonnyal ez az a szó, amellyel a telivért a legjobban jellemezni lehet. meglehetősen ideges és rosszkedvű is tud lenni. Érzékenyen reagál környezetére, az egyhangú gyakorlatozást hamar megunja. Ennek a rendkívül nagy teljesítőképességel bíró állatnak tapasztalt és türelmes kézre van szüksége. |